monetaristák

Monetaristák a monetarizmus elveit valló közgazdászok vagy gazdasági irányzat képviselői. Fő álláspontjuk szerint a gazdaság inflációjának elsődleges oka a pénzkínálat növekedésének üteme, és a pénzpolitikának a pénzkínálat stabil, kiszámítható növekedését kell biztosítania.

A monetarizmus a 1950-es és 1960-as években formálódott; leghíresebb alakjai Milton Friedman és Anna J. Schwartz. A monetaristák szerint hosszú távon az inflációt a pénzkínálat bővítésének üteme határozza meg; a rövid távon pedig a várakozások és a nominális árak rugalmatlansága játszhat szerepet a kiigazítások alatt. A pénz forgási sebességének viszonylag állandó vagy kiszámítható alakulását feltételezik, ezért a pénzkínálat növekedésének kezelése kulcsfontosságú a árszínvonal stabilizálásában.

A politikai következtetések közé tartozik a szabályalapú monetáris politika előnyben részesítése, például egy állandó pénzkínálat-növekedési ütem vagy inflációs cél alapján történő központi banki működés. Egyes változatok a diszkrecionális döntéseket a lehető legalacsonyabb szinten tartanák.

Vita és hatás: a monetarizmus jelentős hatást gyakorolt a közgazdaságtudásra és a gazdaságpolitikára, különösen az infláció elleni küzdelemben és az inflációs célkövetés elterjedésében. Kritikusai szerint a modell túlzottan leegyszerűsíti a pénzügyi rendszert és a banki hitelezést, és gyakorlati megvalósítása nehéz lehet, különösen a pénzforgalom és a várakozások dinamikája miatt.