mondatpropozíciók

Mondatpropozíciók a deklaratív mondatok által kifejezett tartalmak vagy igazságértékkel rendelkező állítások. A terület a nyelvészet és a filozófia nyelv- és szemantikatudományait ötvözi, és a mondat tartalmának absztrakt, formális leírását adja meg. Más szóval a mondatpropozíció az a gondolati tartalom vagy igazságfeltétel, amelyet egy adott mondat kifejez.

A propozíció és a mondat viszonya: a mondat egy konkrét nyelvi forma, amely bizonyos kontextusban egy adott propozíciót fejez ki. Egyetlen propozíciót több mondat is kifejezhet, például paraferáziával vagy szinonimákkal. Ugyanakkor a kontextus, például idő, hely vagy személyek szerint a propozíció tartalma részben módosulhat, például indexikális elemek befolyásolhatják a kifejezett tartalmat.

Jellemzők és példák: a mondatpropozíciók lehetnek egyszerűek (például Esik az eső) vagy összetettek (például Esik az eső, és a szél fúj). Gyakran igazságértékhez kötöttek, és leírhatók a lehetséges világok keretében: egy propozíció igaz egy adott világban, hamis más világban. Az intenzionális kontextusokban, például vélekedés- vagy reményigek alatt, a propozíció tartalma többlettartalmat vehet fel vagy módosulhat.

Kutatási területek: a mondatpropozíciók központi szerepet játszanak a szemantikában és a nyelvtanács (syntax-semantics) kapcsolatában, a gondolatok tartalmának elemzésében, a hiedelem- és kívánságmondatok értelmezésében, valamint az úgynevezett beágyazott mondatok (that-clause-k) vizsgálatában. A koncepció nélkülözhetetlen a nyelvi/szövegközti értelmezések és az idői, modalitási nyelvi jelenségek megértéséhez.