A moderáció három fő típusa létezik: előzetes moderáció (pre-moderation), amelyben a tartalmat a megjelenés előtt ellenőrzik; utólagos moderáció (post-moderation), amely a publikált tartalmakat később felülvizsgálja; és a közösségi jelentésekre alapuló moderáció (report-driven moderation), amely a felhasználók jelentéseire reagál. Emellett gyakran alkalmaznak automatizált moderációt is, amely mesterséges intelligenciát vagy kulcsszavakat használ a tartalmak szűrésére. Gyakran használnak kombinált megoldásokat, ahol a gépi támogatás az első lépés, és a humán moderátorok végzik a végső döntést. A moderátorok követik a közösségi irányelveket, és szükség esetén közreadják a döntések indoklását vagy biztosítják a fellebbezés lehetőségét.
A moderációs cél a tiszteletteljes, biztonságos és jogszerű online környezet fenntartása. Ennek érdekében szabályzatokat dolgoznak ki és hajtanak végre, amelyek tisztázzák a megengedett és tiltott tartalmak körét, a büntetések mértékét, valamint a közösségvédelmi és fejlesztési intézkedéseket. Emellett a moderáció egyensúlyt próbál találni a szólásszabadság és a védelmi intézkedések között, és gyakran törekszik a transzparenciára, például a szabályok és a döntések világos közzétételére, illetve a közösségi értesítések megadására.
A kihívások közé tartozik a torzítás és igazságtalanság, a konzisztencia hiánya, a túlzott vagy alul moderáció, adatok és magánélet védelme, átláthatóság és elszámoltathatóság kérdése, valamint a kulturális és nyelvi különbségek kezelése. Az automatikus moderáció hibáihoz gyakran kapcsolódik félreértelmezés vagy hamis pozitív/negatív jelzők. A moderátorok és platformok felelőssége a döntések dokumentálása, a közönségi visszajelzések figyelembevétele és az esélyegyenlőség biztosítása.