megfagyás

Megfagyás a hőmérséklet csökkenésével járó fizikai folyamat vagy állapot, amely során egy anyag vagy környezet a fagyáspont alá hűl. Gyakorlati értelemben elsősorban a hordozó közegben lévő víz megfagyását jelzi, de szélesebb értelemben értelmezhető minden anyag megfagyása vagy a testek lépéskényszerű dermedése is. A jelenség gyakori meteorológiai és földtani kontextusban, illetve az élelmiszeriparban és orvosi szövegekben is előfordul.

Fizikai alapok szerint a víz például 0 °C körüli vagy alatti hőmérsékleten megfagy, amikor a molekulák kristályos szerkezetet alakítanak ki. A kiváltó körülményeket befolyásolja a hőmérséklet csökkenésének gyorsasága, a rendszer nyomása, a benne oldott oldatok vagy szennyező anyagok jelenléte, valamint a magképződés (nukleáció) valószínűsége. A megfagyás energiaveszteséggel járó folyamat, amely során a folyadék hozzávetőlegesen felszabadítja a fagyási hőenergiát.

Természeti jelenségek közé tartozik a vízfelületek jegesedése, a talaj megfagyása (talajfagyás), amely befolyásolja a vízvezető rétegek szerkezetét és a növények gyökérzetét. A fagyás hatásai jelentősek lehetnek az agráriumra, közlekedésre és infrastruktúrára, például út- vagy repülőtér-működést zavarhatnak, illetve élettani értelemben a bőr és a szövetek fagyása frostbite- vagy fagyásos sérüléseket okozhat.

Megelőzés és alkalmazások szempontjából fontos a megfelelő öltözködés, a hőmérséklet monitorozása és a védekezés a talajfagyás ellen. Az élelmiszeriparban a gyorsfagyasztás (flash freezing) célja a minőség megőrzése, míg a hosszan tartó megfagyás során megfigyelhető „ismétlődő” fagyási ciklusok károsan befolyásolhatják az élelmiszer textúráját és tápértékét. Összességében a megfagyás természet- és emberközpontú jelenség, amely a fizikai folyamatoktól a mindennapi alkalmazásokig széleskörű hatásokkal bír.