mandátumot

Mandátum vagy mandátumot a köznyelvben általában formális felhatalmazást jelent, amely alapján valaki feladatokat láthat el, különösen közéleti tisztség betöltésére. A politikai nyelvben ez a szó általában a választópolgárok által megválasztott képviselő vagy más közszereplő számára adott megbízást és annak időtartamát jelöli. A mandátum hangsúlyos elemei a megbízás jogi alapja, a feladatkör, a hatáskör és a határidő.

Etymológiailag a mandátum latin eredetű, a mandatum jelentése parancs vagy megbízás. A magyar nyelvben a szó a 18–19. századtól terjedt el és a politikai beszéletben vált általánossá a képviselői jogállás kifejeződésére. A köznyelvben gyakran használják a kifejezéseket: mandátumot kapni/megszerezni, mandátumot tölteni, mandátum lejárata.

A politikai értelemben vett mandátum lényegét tekintve a választópolgárok által leadott szavazatok legitimációja jelenti. A mandátum lejárata általában a választási ciklus végével, de előfordulhat lemondás, kizárás, haláleset vagy testületi feloszlás miatt is. A mandátumhoz gyakran immunitások, kötelességek és felelősség is kapcsolódik, és a képviselő feladata a választók érdekeinek képviselete.

Összegzésként a mandátum a közéleti tisztséghez járó jogi jogosultság és a hozzá tartozó időtartam fogalma, amely a megválasztás és a hivatalos megbízás folyamatával összefügg, és amely megszűnhet többféle jogi vagy politikai körülmény következtében.

---