makrófagar

Makrófagar, más néven nagysejtes fehérvérsejtek, a vér- és nyirokrendszerben található, a szervezet immunválaszának fontos alkotóelemei. A makrófagok a monocita-granulocita sorozathoz tartoznak, és a csontvelőben keletkeznek, majd a véráramból a szövetekbe migrálnak. A makrófagok többféle típusban is előfordulnak, például a szövetspecifikus makrófagok (pl. Kupffer-sejtek a májban, mikrogliasejtek az agyban) és a mozgékony makrófagok, mint a peritoneális vagy alveoláris makrófagok.

A makrófagok fő feladata a patogén mikroorganizmusok felismerése és elpusztítása, valamint a sejtrombolás és a szervtávolítás. A sejtfelületükön található receptorok segítségével felismerik a patogéneket, például a patogén-asszociált molekulákat (PAMPs), és aktiválják az immunválaszt. A fagocitózis során a makrófagok befogják és elpusztítják a kórokozókat, valamint elősegítik az antigen prezentációt a T-sejteknek, ezzel aktiválva a specifikus immunválaszt.

A makrófagok fontos szerepet játszanak az inflamációban és a gyógyulásban is. Az aktivált makrófagok kibocsátják a proinflamatórium citokineket, mint a tumor nekrózis faktor (TNF) és az interleukinek, amelyek segítik az immunválaszt és a gyulladásos folyamatokat. Emellett a makrófagok részt vesznek a sejtrombolásban, és elősegítik a szöveti regenerációt.

A makrófagok működése szabályozott, és túlzott aktivációjuk vagy hiányuk is káros lehet. Például a túlzott inflamáció okozhat károsodást a saját szövetekben, míg a makrófaghiányos állatok könnyebben fertőződnek és nehezebben gyógyulnak. A makrófagok vizsgálata és manipulálása fontos a fertőző betegségek, rák és autoimmun betegségek kezelésében.