magánhangzóharmóniához
A magánhangzó-harmóniához, vagy magánhangzó-harmónia a nyelvészetben egy olyan fonológiai jelenség, amelyben egy szótövet vagy szóelemet alkotó magánhangzók és az ehhez kapcsolódó toldalékok magánhangzói összhangban állnak egymással. A lényeg, hogy a gyökérben megjelenő magánhangzók előre vagy hátra, illetve kerekítettségük szerint meghatározzák, hogy a toldalékban milyen magánhangzót kell használni. Ennek eredményeképpen a toldalékok olyan alakokat vesznek fel, amelyek illeszkednek a gyökérben található magánhangzókhoz.
A jelenség két fő dimenziója a hátsó-elő (backness) és a kerekítés (rounding). A hátsó magánhangzókhoz társuló
Példák: a hátsó magánhangzót tartalmazó gyökerekhez kapcsolódó toldalékok gyakran -ban vagy -ba formában jelennek meg, például
A jelenség a magyar nyelv egyik alapvető tulajdonsága; több nyelvben, például török vagy finn-ugor ágakhoz tartozó