léghólyagbetegségeket

Léghólyagbetegségeket, vagy tüdőhólyag betegségeket, olyan állapotok összefoglaló neve, amelyek a tüdőben található apró légzsákokat, a léghólyagokat érintik. Ezek a hólyagok felelősek az oxigén és a szén-dioxid cseréjéért a vérárammal. A léghólyagbetegségek károsíthatják ezen struktúrák falát vagy légútjait, ami nehézlégzéshez és más légzőszervi problémákhoz vezethet.

Az egyik leggyakoribb léghólyagbetegség az obstruktív tüdőbetegség (COPD), amely magában foglalja a krónikus hörghurutot és a tüdőtágulást. A COPD általában a dohányzás következtében alakul ki, és tartós gyulladást okoz a légutakban és a léghólyagokban, ami megnehezíti a kilégzést. A tüdőtágulás lényege, hogy a léghólyagok rugalmasságukat elveszítik és összedőlnek, csökkentve a tüdő légzőfelületét.

Egy másik jelentős betegségcsoport az interszticiális tüdőbetegségek, amelyek a léghólyagok körüli szöveteket, az úgynevezett tüdő interstitiumot érintik. Ilyen például az idiopathiás tüdőfibrózis, ahol a tüdőszövet hegesedik és megkeményedik, ami a légzés során merevvé teszi a tüdőt. Más interstitiális betegségek hátterében állhatnak autoimmun betegségek, környezeti ártalmak vagy gyógyszerek.

A léghólyagbetegségek tünetei változatosak lehetnek, de gyakran közéjük tartozik a krónikus köhögés, a légszomj (különösen terhelésre), a sípoló légzés és a mellkasi szorítás. A diagnózis általában légzésfunkciós vizsgálatokkal, képalkotó eljárásokkal, mint a mellkasröntgen és a CT-vizsgálat, valamint esetenként tüdőbiopsziával történik. A kezelés célja a tünetek enyhítése, a betegség progressziójának lassítása és az életminőség javítása, amely gyógyszeres terápiát, légzési rehabilitációt és életmódbeli változtatásokat foglalhat magában.