litoszferában

A litoszferában a Föld legkülső rideg rétege található, amely a kéregből (kontinentális és óceáni kéreg) és a felső köpeny egy részéből áll. A litoszferát a Mohorovičić-diszkontinuitás, röviden Moho, választja el az alatt lévő astenoszférától. Vastagsága régiónként változik: az óceáni litoszferában általában 60–100 km, a kontinentális területeken pedig 150–200 km is lehet. A litoszferában a hőmérséklet alacsonyabb, összetétele pedig ridegebb, ezért a kőzetek törékenyen viselkednek, és képesek megtörni a nyomás és feszültségek hatására deformálódni. E tulajdonságok teszik lehetővé a lemeztektonikát.

A litoszferában zajló folyamatok lényege a tektonikus lemezek mozgása. A kéreg és a felső köpeny rideg része a lemez, amely cm/év nagyságrendű sebességgel mozoghat. Lemezeik határfelületei divergensek, konvergensek vagy transzformáltak lehetnek. Konvergens határokon gyakori a szubdukció és hegységképződés; divergenseknél új tengeri hátság alakul ki; transzform határoknál földrengések fordulhatnak elő. A vulkanizmus is jellemzően a lemezhatárok közelében vagy a belső öv területein jelentkezik.

A litoszferában zajló folyamatok fejlesztik a felszínt és alakítják a földrajzi eloszlást. Fontos gazdasági szerepe van: ásványkincsek és energiaforrások gyakran a litoszferában találhatók, a geotermikus energia pedig ezen rétegből hasznosítható.