látótérkiesés

Látótérkiesés a látómező egy részének vagy teljes elvesztése. Lehet egyoldali vagy kétoldali, és a kiesés a szem retinájától az agyi látási útvonalakig terjedő károsodás következménye lehet. Gyakran a központi látás megmarad, míg a perimetriában hiányos terület jelenik meg.

A kiesés típusai közé tartozik a scotoma (helyi vakfolt), a tunnel látótér (szűkült perifériás mező) és a különböző jellegű kiesések, például mindkét szemre kiterjedő oldali kiesés (hemianopia) vagy a felső vagy alsó quadrant kiesés (quadrantanopia); a bitemporalis kiesés összefügg a chiasm sérüléseivel.

Kiváltó okok közé tartoznak a szemészeti betegségek (glaukóma, retina betegségek, optikus neuropátia), neurológiai okok (stroke, agydaganat vagy trauma), demyelinizáló betegségek, és átmeneti látótérzavar migrénes aura esetén.

Diagnózis során általános és speciális vizsgálatok segítik a kiváltó ok meghatározását: részletes szemvizsgálat, perimetria (látótér-teszt), optikai koherencia tomográfia (OCT), fundus vizsgálat; neurológiai okok kizárására vagy megerősítésére MRI vagy CT képalkotás is szükség lehet.

Kezelés és prognózis az alapbetegségtől függ. Egyes kiesések reverzibilisek, mások maradandók. Fontos a látásrehabilitáció, a megfelelő segédeszközök használata és a megelőző, rendszeres szem- és neurológiai kontroll.