követésnek

Követésnek a szó a magyar nyelvben a követés, nyomkövetés vagy követés aktusát jelentő főnév. A követés lehet szó szerinti fizikai követés (valaki vagy valami utáni járás, üldözés), de gyakran használják átvitt értelemben is, például egy példát követni vagy egy trendet nyomon követni. A formája, követésnek, a magyar nyelvben a dative (illetve indirekt tárgyként funkcionáló) alak, amelyet olyan mondatokban használunk, ahol a főnév más szóval kapcsolódik az igealakokhoz, például predikátumos összefüggésben.

Etymológia és formák. A követés a követni ige származéka, amelyhez az -és képző járul, így képződik a középértelmű, absztrakt főnév. A követésnek és ehhez hasonló alakok a ragozás során különböző nyelvtani helyzetekben jelennek meg, például dative kapcsolatokban vagy predikáció értelmében. A követésnek használt példák közé tartozhatnak olyan kifejezések, amelyben a jelenség vagy tevékenység dologként van értelmezve: “Ez a jelenség követésnek tekinthető.” Ekkor a szó a predikációban jelölt értéket, célt vagy fókuszt jelöl.

Sokféle jelentéskörben jelenhet meg. Fizikai értelemben a követés a nyomkövetés vagy üldözés aktusa lehet. Átvitt értelemben gyakran beszélnek követésről, amikor valaki példáját, trendet vagy szabályt követünk, azaz utánozzuk vagy alkalmazzuk. Bizonyos kontextusokban a szó a nyomkövetés vagy technikai monitorozás fogalmával rokon értelmű, például piaci vagy adatkövetés kapcsán. Emellett a személy elleni следkísérés vagy zaklatás értelemben is előfordulhat a kifejezés.

Összefoglalva, a követésnek a nyelvi formája, a követésnek, a dative alak különféle grammatikai és szemantikai szerepeket tölt be a mondatban, és a szó mind a konkrét, mind a metaforikus értelemben használt vonatkozásokat felöleli.