következtetését

A következtetés a logikai érvelés egyik alapvető eleme, amely során egy vagy több kijelentésből (premisszákból) kiindulva jutunk el egy új kijelentéshez (következtetéshez). Ez a folyamat az igazság átadásának logikai mechanizmusa, ahol a premisszák igazsága esetén a következtetés is szükségszerűen igaz.

A deduktív következtetés esetében a következtetés tartalma már implicit módon benne foglaltatik a premisszákban. Ha a premisszák igazak, a következtetés is garantáltan igaz. Például: Minden ember halandó (premissza). Szókratész ember (premissza). Tehát Szókratész halandó (következtetés). A deduktív érvelés nem teremt új ismereteket a világ dolgairól, hanem a már meglévő ismeretekből von le logikailag biztos következtetéseket.

Az induktív következtetés ezzel szemben a megfigyelésekből és tapasztalatokból általánosít, és valószínűsíthető következtetéseket fogalmaz meg. Itt a premisszák igazsága nem teszi szükségszerűvé a következtetés igazságát, csupán növeli annak valószínűségét. Például: Minden hattyút, amit eddig láttam, fehér volt (premissza). Tehát minden hattyú fehér (következtetés). Az induktív következtetés új ismereteket hozhat létre, de mindig fennáll a tévedés lehetősége.

A tudományos kutatás, a jogi érvelés és a mindennapi gondolkodás egyaránt nagymértékben támaszkodik a következtetések levonására. A következtetés helyessége vagy helytelensége az érvelés minőségét határozza meg.