követelménynek

Követelménynek is a grammatikai alakja a magyar szókövetelménynek, amely a főnév követelmény szó dative (részes) formája. A követelmény a magyar nyelvben követelés, elvárás, feltétel jelentésű főnév, amely egy adott helyzetben elvárt vagy szükséges követelményt, követelményi feltételt jelöl. A -nek/-nek képzésével a mondatban a dative tárgyat vagy referenciát jelöljük, azaz azt a dolgot, amelyhez viszonyul a cselekvés vagy állapot.

Használata során a követelménynek gyakran a megfogalmazás tárgyaként jelenik meg olyan igékkel együtt, amelyek dative tárgyat vonnak maguk után. Például megnevezhetők olyan mondatok, mint: “A dolgozat megfelel a követelménynek.” (egyszeri követelményre utaló, a dolgozat megfelel az előírt feltételnek.) Számban és esetben a forma lehet követelménynek (singular dative), illetve követelményeknek (plural dative) is, attól függően, hogy hány követelményt említünk.

Etymológiailag a szó a követel- igéből és az -mény képzőből származik, amely absztrakt főnevet képez. A jelentés a követeléshez, elváráshoz kapcsolódik: egy adott kontextusban meghatározott előírás vagy feladat, amelynek való megfelelést vagy teljesítést várnak el. Szinonimái közé tartozik a feltétel és az elvárás, míg a szakmai vagy oktatási szövegekben gyakran a követelmények kifejezést használják.

A kifejezés gyakori a pályázatok, vizsgák és munkaerőpiaci szövegekben, ahol pontosítani kell, milyen elvárásoknak kell megfelelni.