kódolásról
Kódolásról beszélünk, amikor egy információt vagy jelet meghatározott szabályrendszer alapján más formátumba alakítunk. Ennek célja lehet az adatok tárolhatósága, továbbíthatósága vagy feldolgozhatósága. A kódolás nem feltétlenül ugyanaz, mint a titkosítás: a kódolás általában a használhatóság vagy kompatibilitás javítását szolgálja, míg a titkosítás az adatok védelmére irányul.
Az alkalmazási területek alapján megkülönböztetünk például karakterkódolást, adatkódolást a továbbításra vagy tárolásra, tömörítést és hibajavító vagy
Karakterkódolás a számítógépes szövegek kezeléséért felel. Megmutatja, hogyan rendezik a karaktereket bináris értékekké. A legelterjedtebb rendszerek
Más kódolási formák közé tartozik a Base64, amely bináris adatokat szövegként továbbítható formába alakít, valamint az
A hibajelző vagy hibajavító kódok között találhatók példák, mint a paritás, CRC, Hamming-kódok és a Reed-Solomon-kódok,
Historikusan a kódolás fejlődése a telekommunikációval kezdődött (például Morse-kód), majd a számítástechnika megjelenésével továbbfejlődött ASCII- és
A kifejezések között gyakran használt “kódolás”, “dekódolás” és a hozzájuk kapcsolódó eszközök nevei: codec, kódoló és