késleltetési

Késleltetési, vagy gyakrabban késleltetésnek nevezett jelenség a jel vagy hatás késését jelenti az input és a válasz között. A késleltetési időt gyakran latency-nak is írják. A fogalom minden olyan rendszerre alkalmazható, amelyben a reakció késik a stimulushoz képest, és ezért fontos a jelenség vizsgálata a megbízhatóság, a felhasználói élmény vagy a biztonság szempontjából.

Az összetevők gyakori kategóriái közé tartoznak:

- Propagációs késleltetés: a jel fizikai közegben való utazási ideje, például vezetékekben vagy légkörben.

- Feldolgozási késleltetés: az adatok feldolgozásához szükséges idő a hardverben vagy szoftverben.

- Sorban állási vagy pufferelési késleltetés: várakozás és adatelérhetőség az erőforrás-kiosztás miatt.

- Visszacsatolási vagy szabályozási késleltetés: a visszacsatolt jel hatásának késedelme a zárt hurkos rendszerekben.

A késleltetés különböző területeken másként jelentkezik. A telekommunikációban a késleltetés az egyik legfontosabb teljesítménymutató, és lehet egyirányú vagy körkörös (késleltetett kör). A számítástechnikában és a valós idejű rendszerekben a válaszidő és a parancs végrehajtási idő kulcsfontosságú. Az emberi–gép interakcióban a felhasználói észlelt késleltetés befolyásolja a felhasználói élményt, például a válaszidejű alkalmazásoknál és a valós idejű kommunikációban.

Mérése és modellezése gyakori: időbélyegzéssel, ping- vagy traceroute-tesztelésekkel, illetve különböző késleltetési modellekkel, amelyek konstans vagy változó késleltetést és jittert is figyelembe vehetnek. A magas vagy bizonytalan késleltetés negatívan hat a teljesítményre, különösen real-time rendszerekben és interaktív alkalmazásokban.

---