kéregcsont

Kéregcsont (kéregcsont) a csontok külső, sűrű és kompakt részét képezi. A hosszú csontok diaphízisének fala és a legtöbb tömör csont részét alkotja. Funkciója a mechanikai szilárdság biztosítása, a test védelme és az ásványi anyagok, különösen a kalcium tárolása.

Felépítés: a kéregcsont lamelláris szerkezetű és általában osteonokból áll. Körkörös lamellákból felépülő kompakt csont, amelynek középpontjában a vérellátást és idegellátást szolgáló központi csatorna (Havers-központ) fut. A lamellák közötti térben helyezkednek el az osteocyták lacunáiban, amelyeket canaliculusok kötnek össze. A több irányba futó Volkmann-csatornák összekötik az osteonokat és a periosteumot.

Fejlődés és működés: a kéregcsont kialakulása részben endochondralis (hosszú csontok diaphysisének vastagodása), részben intramembranalis (koponya külső kéregének képzése). Az apposztikus növekedés a periosteum alatt zajlik, így nő a vastagság. A remodelláció során osteoklasztok és osteoblastok koordináltan dolgoznak, hogy a külső réteg alkalmazkodjon a terheléshez és az ásványi anyag-egyensúlyhoz.

Funkciós és klinikai vonatkozások: a cortical bone a csonttömeg jelentős részét adja, porozitása alacsonyabb a trabecularisénál, és a turnover is lassabb. Időskorban a kéreg vastagsága csökkenhet, nő a töréskockázat. Klinikai szempontból fontos a cortical törések és a szenilis csontrendszer vizsgálata, valamint a megfelelő mineralizáció fenntartása. A kéregcsont és a trabecularis csont együtt adja a csont szerkezeti integritását.