kovácsoltvas

Kovácsoltvas, vagy kovácsoltvasból készült vasipari termékek csoportja, olyan vasötvözet és az abból készített tárgyak összefoglaló neve, amelyet hagyományosan kovácsműhelyben formálnak meg forró állapotban. A kovácsoltvas jellemzője alacsony széntartalomú vasötvözet, amelyben a szén tartalma általában 0,04–0,08 százalék között van, és amelyet rostos salakbeépülések adnak megjelenését és rugalmas szerkezetét.

Összetétel és gyártás szempontjából a történeti kovácsoltvas különbözik a korszerű alacsony széntartalmú acéltól. A hagyományos eljárásokkal felhasznált kovácsoltvasat gyakran pudling- vagy finery-eljárásokkal állították elő; a 18–19. századi ipari forradalom idején volt kiemelt szerepe. A modern gyártásban a valódi kovácsoltvas előállítása ritkább, mert a legtöbb termék ma alacsony széntartalmú acélból készül, amelyet kovácsolással formálnak.

Jellemzők közé tartozik a jó megmunkálhatóság, a hajlékony és ütésálló szerkezet, valamint a rostos salakbeépítések adta karakteres felület és szívósság. Ezek a tulajdonságok különösen kedvezőek a díszítő- és szerkezeti elemeknél egyaránt.

Felhasználásai közé tartozik a díszes vasalatok, kerítések és kapuk, ablak- és ajtóvasalatok, korlátok, zsalugáterek, valamint lakberendezési és művészeti tárgyak. Kiemelkedő a tartósság és a kézzel készült, egyedi megjelenés lehetősége. Karbantartásakor fontos a rozsda eltávolítása, felületkezelés és rendszeres védőbevonat alkalmazása. A modern építészetben gyakran alacsony széntartalmú acéllal azonos funkciókra használják, miközben a hagyományos kifejezés megőrizte népszerűségét a kézi kovácsolású vagy imitált vastermékekre.