koszorúér

A koszorúér (latinul arteria coronaria) a szív saját vérellátását biztosító artériák gyűjtőneve. A nagyvérkörből eredve a szív felszínén futnak és a szívizom (myocardium) oxigén- és tápanyagellátását végzik. A fő ágak a jobb és a bal koszorúsartéria, amelyek kisebb elágazásokra oszlanak, például az elülső leszálló ág és a körbefutó ág.

A koszorúerek feladata a szívizom korlátozott időszakos vérellátásának biztosítása, különösen fokozott terhelés vagy stressz esetén. Mivel a szív folyamatosan működik, az elégtelen vérellátás gyorsan funkcióromláshoz vezethet.

A leggyakoribb betegségek közé tartozik az arterioszklerózis és az azt követő érelmeszesedés (atherosclerosis), amelyek szűkületet vagy elzáródást okozhatnak. Ezek következménye lehet az angina pectoris (mellkasi fájdalom) és a szívinfarktus (myocardialis infarctus), amely a szívizom részleges vagy teljes elhalásához vezethet.

A diagnózisra szolgáló módszerek közé tartozik az EKG, terheléses vizsgálatok, szívultrahang, CT-koronográfia és invazív koronáriaangiográfia. A kezelés magában foglalja az életmód-változtatást, gyógyszeres terápiát (antiplateletek, statinok, vazodilatátorok), valamint invazív beavatkozásokat, például perkután koronária intervenciót (stentelés) vagy koszorúér-áthidaló műtétet (CABG). A korai felismerés és a rizikófaktorok csökkentése javítja a prognózist.