konzerválás

Konserválás, a szó a latin conservare igéből származik, és olyan tevékenységek összességét jelenti, amelyek célja az anyagok, tárgyak vagy ismeretek megőrzése és a további romlás megakadályozása. A megőrzés kiterjed az eredeti állapot megőrzésére, a stabilizálásra és a hosszú távú védelmi intézkedésekre.

Kulturális örökség és múzeumi gyakorlat: A konzerválás feladatai közé tartozik a tárgyak állapotának felmérése, stabilizálás, tisztítás, consolidáció és megerősítés, valamint a környezeti feltételek szabályozása, a megfelelő tárolás és kiállítás biztosítása. A beavatkozások törekednek a reverzibilitásra és az eredeti anyag kölcsönhatásainak minimalizálására, központi szerepet kap a dokumentáció és a hosszú távú felügyelet.

Könyvtárak és archívumok megőrzése: A konzerválás itt a kéziratok, dokumentumok és egyéb hordozók fizikai állapotának védelme, savasodás elleni védelem, szakszerű csomagolás és megfelelő tárolási környezet alkalmazása. A folyamat része a digitalizálás és a hosszú távú hozzáférhetőség biztosítása, hogy a tartalom fennmaradjon még a fizikai hordozók romlása esetén is.

Élelmiszer-konzerválás: Ebben a kontextusban a romlást okozó mikroorganizmusok növekedésének gátlása és a termék biztonságos, fogyasztásra alkalmas állapotának megőrzése a cél. Módszerek közé tartozik a hőkezelés (pl. dunsztos üvegek), fagyasztás, szárítás, savanyítás, sózás, cukrozás és egyéb, a termék jellegéhez igazított technológiák, valamint a csomagolás és címkézés.

Általános megközelítés: A konzerválás etikai és szakmai alapelvei közé tartozik a minél kevesebb beavatkozás, a beavatkozások reverzibilitása, az anyagok és módszerek egymáshoz való kompatibilitása, a részletes dokumentáció és a hosszú távú gondozás.