kontrakcióját

A kontrakció (magyarul kontrakció, angol contraction) a nyelvészetben olyan folyamat, amely során két vagy több szó vagy morféma összekapcsolódik és egy rövidebb alakban megjelenik. Az összetettség gyakran fonetikai vagy ortografikus elritkítást, esetenként morfológiai elhagyást is magában foglal. A kontrakció célja általában a beszédzés gyorsítása és gördülékenyebbé tétele a nyelvhasználat során.

A kontrakció típusai közé tartozik:

- fonetikai/phonológiai kontrakció, amely a hangok összeolvadását vagy kiesését jelenti (például a beszélt nyelvben gyakori redukciók);

- ortografikus kontrakció, amely írásban is megjelenik, gyakran apasztó jelöléssel (például az angol don’t, it’s);

- klítikus kontrakció, amikor egy klítus vagy kötőszó rögzített módon kapcsolódik az előző szóhoz (például it is, you'd).

A kontrakciók funkciója a köznyelvi beszédben a gördülékenység és a nyelvhelyesség közti kompromisszum megteremtése; írott korrekciókban pedig informális vagy dialektusos stílust tükrözhetnek. Nyelvenként és adattípusonként eltérő lehet a kontrakciók elterjedtsége és formája; egyes nyelvekben szigorúbb vagy kevésbé produktív a kontrakcióhasználat írásban és beszédben egyaránt.

Példák: angol contractionok közé tartozik dont (do not), can't (cannot), it's (it is), he'd (he would). A kifejezés "kontrakcióját" gyakran a konkrét kontrakció viselkedésének vagy használatának tárgyalásakor használják, például egy adott formához kapcsolódó nyelvtani vagy fonetikai jegyek megnevezésére.