konkretizálás

Konkretizálás a fogalmi vagy tervezési állapotból születő, általános vagy elvont célok konkrét, megvalósítható elemekre történő lefordítását jelenti. Célja a félreértések csökkentése, a felelősség és az erőforrások pontos meghatározása, valamint a teljesítés mérhetőségének biztosítása.

Széles körben alkalmazható a közpolitika, a projektmenedzsment, az oktatás, a jog és az üzleti élet területén. A konkrét elemek kidolgozásával csökken az értelmezési variancia, nő a felelősség, és könnyebbé válik a teljesítés ellenőrzése, a kommunikáció pedig egyértelműbb lesz. Ugyanakkor túl szigorú vagy merev konkretizálás okozhat rugalmassági problémákat, ezért gyakran szükség van iteratív megközelítésre.

A folyamat jellemzően a következő lépéseket tartalmazza: az általános cél megfogalmazása; a kontextus és a követelmények feltárása; konkrét, mérhető célok megfogalmazása (például SMART-alapelvek szerint); mérőeszközök és időkeretek meghatározása; feladatok és felelősök kiosztása, erőforrások hozzárendelése; folyamatos nyomon követés és szükség szerinti felülvizsgálat.

Példa: egy oktatási programnál az általános cél a tanulók kompetenciáinak fejlesztése. Konkrétítás: az év végére a kompetencia-tesztek átlaga nő 0,5 ponttal; a résztvevők legalább 80%-a ér el a meghatározott szintet; a méréseket három időpontban végzik, és az eredményeket visszacsatolják a tanrendszerbe.