konfliktuselmélet

Konfliktuselmélet a szociológiában makroszociális látásmód, amely a társadalom szerkezetét és folyamatait csoportok közötti konfliktusok és erőforrásokért való harc kapcsán értelmezi. A rendet nem kizárólag konszenzus tartja fent, hanem különböző csoportok közötti hatalmi fölények és igazságtalanságok intézményesülése. A társadalmi változás gyakran a konfliktusok kibontakozásából vagy a konfliktusokkal legitimált reformokból fakad.

Historikus eredete Karl Marx történelmi materializmusához és osztályküzdelméhez vezet. A későbbi teoretikusok közé tartozik C. Wright Mills, aki rámutatott a hatalmi elit körüli dominanciára, és Ralf Dahrendorf, aki az autoritás és a társadalmi szerep ellentmondásait hangsúlyozta. Lewis Coser pedig a konfliktus funkcióit vizsgálta, s azt állította, hogy kontrollált konfliktusok koherenciát és társadalmi rendet is támogathatnak.

Fő fogalmai a hatalom, az erőforrásokhoz való hozzáférés és azt legitimáló ideológiai diskurzusok, valamint az intézmények, mint a gazdaság, a politika vagy a jogrendszer szerepe. A konfliktuselmélet szerint az egyenlőtlenségek fennállása és a csoportok közötti küzdelem a társadalmi változás motorja lehet, miközben az intézmények gyakran ezt a rendet reprodukálják.

Kritikái között gyakran felmerül, hogy túlságosan determinisztikus és gazdaságközpontú, figyelmen kívül hagyhatja a kooperációt és a kulturális differenciákat. Továbbá a feminizmus, posztkoloniális gondolkodás és más iskolák kritikái szerint a konfliktuselmélet nem mindig veszi megfelelően figyelembe a nemek, fajok és identitások összetett kölcsönhatásait.

Alkalmazási területei közé tartozik a társadalmi rétegződés és osztálykülönbségek elemzése, faji és etnikai egyenlőtlenségek vizsgálata, nemi hatalmi viszonyok, állami hatalom és politikai intézmények kritikája, valamint a média és a kultúra dinamikáinak feltárása.