koherenciát

A koherenciát általános fogalomként használják az összefüggés és belső egység értelemben. A kifejezés minden területen az elemek közötti kapcsolatok hosszú távú észlelhető egységét írja le, legyen szó fizikáról, nyelvészetről vagy érveléstanról.

Fizikában és optikában a koherencia a fény vagy más hullámok időbeli és térbeli fáziskapcsoltságát jelenti. Az időbeli koherencia a fázis stabilitását mutatja; a térbeli koherencia pedig a hullámfrontok egységességét. A koherencia időt és koherencia hosszát adja meg (például koherencia időt t_c és koherencia hosszt l_c). A mérését gyakran interferenciával vagy elsőrendű koherencia függvénnyel, g^(1)(τ), végzik. A források koherenciája jellemzően attól függ, hogy mennyire szűk a spektruma: a lézerek magas, az izzók alacsony koherenciával rendelkeznek.

Nyelvészeti vagy diskurzuselemzési értelemben a koherencia a szöveg vagy beszéd belső összefüggéseit jelenti: a témák követhetősége, a szemantikai kapcsolatok és a referenciák összhangja. A koherenciát gyakran a kohézióval különböztetik meg: a kohézió a nyelvi eszközök (névutalók, ismétlések) kapcsolódását jelenti, míg a koherencia a jelentés egészében megnyilvánuló összefüggést.

Összefoglalva a koherencia sokféle jelenség közös alapja: a részek közötti belső egység és jól érthető összekapcsolódás, amely segíti a rendszerek és szövegek értelmezését.