komolytalanság

Komolytalanság a magyar nyelvben a komolyan történő megítéléstől való különállást, a nem túl komoly, könnyed, vagy felületes hozzáállás minőségét jelöli. A szó a komolytalan (nem komoly, felületes, könnyed) és a -ság képző összekapcsolásával képződik, és a személy vagy viselkedés állapotát, hangnemét írja le. Használható semleges megnevezésként olyan helyzetekre, ahol valaki nem veszi fel a komoly hozzáállást, vagy ahol a beszéd könnyed tónusban folyik.

Etymológia szempontból a komolytalanság a komolytalan szó képződésének eredménye: a nem-igazán komoly állapot vagy tulajdonság jelentését hordozza. A kifejezés képezhető általános beszélt nyelvben és írott szövegekben egyaránt, gyakran előforduló a mindennapi nyelvben, de előfordulhat tudományos, irodalmi vagy kritikai kontextusban is.

Használatában a komolytalanság lehet pozitív vagy negatív konnotációjú. Pozitív értelemben a humorral, iróniával vagy könnyed stílussal járó hangnemet írhatja le; negatív értelemben viszont azt a hiányt vagy helytelen hozzáállást fejezheti ki, amikor fontos, súlyos vagy etikai szempontból lényeges kérdéseket nem veszik komolyan. A szó rokonértelmű a frivolitéssel, a levitével; ellentéte pedig a komolyság vagy a súlyosság.

Lásskör szakirodalomban és lexikonokban: a komolytalanság a beszéd tónusának és attitűdjének leírásakor gyakran megjelenik, különösen kritikákban, ahol a megfelelő megközelítés és felelősségérzet hiányát jelzi.