klónozása

Klónozás olyan folyamatok összessége, amelyek genetikai azonos példányokat hoznak létre. A kifejezés két fő értelemben használható: reproduktív klónozás, amely egy egész élőlényt vagy annak genetikai másolatát előállítja, és molekuláris vagy génklónozás, amely egy adott DNS-fragmens több példányát hozza létre. Emellett gyakran beszélnek terápiás klónozásról is, amely sejtszinten történő rekonstrukciót jelenthet sejt- vagy szövetalapú kutatásokra.

Reproduktív klónozás célja az élőlények teljes genetikai egyezésének létrehozása. A leggyakoribb módszer a somatikus sejtnyomásos transzfer (SCNT): egy somatikus sejt magját egy enukleált petesejthez ültetik át, és a keletkező zigótát fejlesztik továbblétrehozni kívánt egyedként. A Dolly nevű juh volt az első sikeresen klónozott felnőtt ezzel a módszerrel 1996-ban. Azóta állatkísérletekben sok példát ismerünk, de a reproduktív klónozás sikeressége alacsony lehet, és gyakran előfordulnak fejlődési rendellenességek. Emberklónozás jogi, etikai és társadalmi okokból erősen vitatott és legtöbb helyen tilos vagy szigorúan korlátozott.

Molekuláris klónozás alatt egy adott DNS-fragmens másolatainak előállítása értendő, például plasmidbe történő beillesztéssel és bakteriális vagy sejttenyésztéssel történő sokszorosítással. Ezzel génanalízis, funkcionális vizsgálatok, fehérjetermelés és genetikai diagnosztika válik lehetővé. A molekuláris klónozásban használt eszközök közé tartoznak a PCR, restriktiós enzimek és különböző vektorok, amelyek megkönnyítik a cél DNS-szekvenciák sokszorosítását.

Az utóbbi évtizedekben a reprogramozás (például iPSCs) és más fejlesztések bővítették a klónozás alkalmazásait, ugyanakkor etikai, jogi és biztonsági kérdések továbbra is meghatározóak. A klónozás jogi státusza országonként változik, és gyakran korlátozott vagy tilos az emberi klónozás végzése.

Lásd még: génklónozás, somatikus sejt torzítása, Dolly a bárány.