kivételt

Kivételt is a magyar főnév, amelynek jelentése az általános szabálytól való eltérés vagy kivonat, illetve olyan eset, amelyet a szabály alól kivonnak. A szó alapformája a kivétel, és a mondatban a kivételt a tárgyesettel használjuk (például: "A kivételt meg kell adni a jelentésben"). A szó etimológiája onnan ered, hogy a kifejezés a kivenni igéből származik: valamit kiszűrünk vagy kiválasztunk a szabályos keretek közül.

Használata különböző területeken található meg. A nyelvtanban és helyesírásban akkor beszélünk kivételről, amikor egy nyelvi szabály alól kivételt képeznek például ragozásban vagy kiejtésben. A matematika és a logika területén a kivétel egy olyan példát jelent, amely cáfolja egy általános állítást (counterexample). A jogi és szerződéses nyelvezetben a kivétel egy olyan záradék vagy rendelkezés, amely bizonyos eseteket kizár a szabály hatálya alól. A számítástechnika nyelvében a kivétel (exception) olyan eseményt jelöl, amely megszakítja a program normális futását; ezt kezelik kivételkezeléssel (exception handling).

Kifejezések közé tartozik például a kivétel nélkül, amely azt jelenti, hogy nincs semmilyen kivétel vagy kivételezés nélkül történik valami. A kivétel szó tehát sokféle kontextusban használatos, és mindig a szabályosságotól való elkülönülést hangsúlyozza.