kisülésekkel

Kisülések alatt elektromos jelenségeket értünk, amelyek során gáznemű vagy dielektrikus közegben hirtelen ionizáció és plazma keletkezik, és átmenetileg vezetővé válik. Ha a vezető és a közeg között a feszültség olyan nagy, hogy a közeg ionizálódik, kisülés jön létre, amely során töltéshordozók képződnek és átmeneti áram folyik.

Fizikai alapelvek: a nagy elektromos mező elektronokat lök a közegbe, így elektron- és ionáram alakul ki. Az ionizáció és az elektron-áramlás gyorsan terjedhet, ami plazma képződéséhez vezet. A kisülés megkezdését és jellegét a közeg típusa, nyomás és az elektródák közötti távolság határozza meg. A Paschen-törvény a breakdown feszültséget a gáz típusa, nyomása és a réstől függően adja meg.

Típusok: a szikra (arc) kisülés a szabad térben vagy vezetők között; korona kisülés a vezetékek környékén alacsony áramértékeknél; dielektrikus szakadás folyadékokban vagy szilárd dielektromokban; gázkisülések pedig fénycsövekben és neonlámpákban fordulnak elő. Ezek a jelenségek plazmát és fényt adó forrásokat képezhetnek.

Alkalmazások és jelentőség: gázkisüléses lámpák, neon- és más fényforrások működése; gyújtóberendezések és egyes plazmamenetű technológiák; villamosságtani mérés és villámvédelem szempontjából is fontosak.

Biztonság és mérés: magas feszültség esetén tűz- és elektrosztatikus kockázat áll fenn; mérés során breakdown feszültségek és energiaáramok vizsgálata történik, a tervezésben pedig figyelembe veszik a közeg és a távolság hatásait.