kikelés

Kikelés a biológiában az a folyamat, amely során egy tojásban fejlődő élőlény kikel, azaz kijön a tojásból. A kifejezés általánosan használatos a madarak, rovarok és más élőlények tojásból történő kibújására, és a fejlődés egyik végső fázisát írja le. A kikelés gyakran a tojásban zajló fejlődés végpontja, amelyet számos tényező befolyásol.

Az avian kikelés példája a baromfi inkubációja. A megfelelő körülmények között a tojásokat általában 37,5 °C körüli hőmérsékleten és szabályozott páratartalommal incubálják. A kezdeti páratartalom általában 50–60%, a kikeléshez közeledve pedig 65–75%-ra emelkedik. A tojásokat naponta 3–5-ször forgatják. A kikelés a végén a magzat részben vagy teljesen feltöri a héjat, és a kikelő egyed előbújik a tojásból. A sikeres kibújáshoz stabil, csendes környezet szükséges.

Más élőlényeknél a kikelés a pete vagy báb kibújását jelenti, például rovaroknál a tojásból kifejlődő lárva vagy imágó megjelenése. A folyamatot fajspecifikus fejlődési ütemek és környezeti feltételek, mint nedvesség és fény, befolyásolják. A kikelés után az újonnan alakult egyedek gyakran melegre és táplálékra van szükségük a további növekedéshez.