kihívásaik

Kihívásaik a magyar nyelvben egy összetett, possessív formát jelöl, amely a kihívás alapszóból származik és egy csoport vagy több személy tulajdonában vagy általuk tapasztalt kihívásokat jelöl. A kifejezés általában olyan kontextusokban fordul elő, amikor egy szervezet, közösség vagy más többes számot jelentő társulás nehézségeiről beszélnek.

A szó morfológiája szerint a alapegység a kihívás (singular). Ennek többes számai a kihívások. A third-person plural possesszív jelzőt pedig a magyar nyelv a pluralis névutóval összekötve "-aik" toldalékkal alakítja ki: kihívásaik. Így a kihívásaik kifejezés azt jelenti, hogy „az ő [ők] kihívásaik”, azaz azok a kihívások, amelyek egy csoporttal kapcsolatosak vagy az őket érintik.

Etymológia szempontjából a kihívás a kihívni igéből képzett főnévi igenév, amelyet az -ás képzővel alakítunk. A szó történetében tehát a kihívás általános fogalmi jelentése a nehézség vagy próbatétel, és a nyelvtani toldalékokkal vált világossá, hogy kié a viselt, vagy kihez tartozik a kiváltott probléma.

Használata általában semleges vagy elemző hangnemben történik: politikai, gazdasági vagy társadalmi kontextusokban beszélnek a csoportok által tapasztalt vagy meghatározott nehézségekről. A kihívásaik kifejezés tehát világosan utal a résztvevők közös vagy kollektív helyzetére.

Létező kapcsolódó formák közé tartozik a kihívások (általános értelemben vett kihívások) és a személyes vagy döntően egyes személyek tulajdonosi formáinak megfelelő egyéb birtokos toldalékok.