keratinocytákban

Keratinocytákban az epidermisz legfőbb sejttípusa a keratinocytákból álló védelmi funkciókat látja el. A sejtek a basalis rétegben képződnek, majd felfelé vándorolva differenciálódnak, és egyre erősebbek lesznek. A belső citoszkeletont a keratinok biztosítják: a basal membrán közelében KRT5 és KRT14, magasabb rétegekben pedig KRT1 és KRT10 dominálnak, ami a sejtek mechanikai stabilitását adja.

Ahogy a differenciáció halad, keratinizáció történik: a felsőbb sejtek keratinfilamentumokat és a szarus burok kialakulását érik el, amelyhez involucrin, loricrin és filaggrin kapcsolódik. A lamelláris testek által kibocsátott lipidek a bőr vízháztartását és barrierét erősítik.

Sejtszintű kapcsolataik közé tartoznak a desmoszómák és a tight junctionok, amelyek a sejtek tapadását és a barrier integritását biztosítják. A Notch, Wnt és p63 útvonalak a differenciációért és a fenntartásért felelősek, miközben a keratinocyták immunológiai funkciókat is ellátnak, gyulladásos és antimikrobiális peptideket termelve.

Bizonyos genetikai rendellenességek megváltoztathatják keratinocyták normális működését: például a KRT5 vagy KRT14 mutációja epidermolysis bullosa simplexhez vezethet, a KRT1/10 mutációi pedig keratinizációs rendellenességeket okozhatnak. Filaggrin gén mutációk ichthyosis vulgaris és atópiás dermatitis kockázatát növelik.