katasztrófahelyreállítást

Katasztrófahelyreállításnak nevezik azokat a tevékenységeket és folyamatokat, amelyek célja, hogy jelentős események után gyorsan helyreállítsák a kritikus működéseket, megakadályozzák a hosszú távú károkat és minimálisra csökkentsék a kiesést. A helyreállítás kiterjed az informatikai rendszerek és adatok védelmét és visszaállítását, a létesítmények és infrastruktúra helyreállítását, az ellátási lánc és szolgáltatások újraindítását, valamint a környezeti és egészségügyi kockázatok mérséklését. Emellett fontos része a kommunikáció az érintettek, a hatóságok és a nyilvánosság felé.

A folyamat általában a kockázatértékeléssel és a hatások felmérésével kezdődik (Business Impact Analysis, BIA), ezt követi a katasztrófahelyreállítási terv (DRP) és az üzletmenet-folytonossági terv (BCP) kidolgozása. Kulcsfontosságú célok a rövid RTO (recovery time objective) és az adott RPO (recovery point objective) meghatározása. A tervezés része a vészhelyzeti válaszadás és a folyamatos fenntartás, valamint a prioritások meghatározása a kritikus szolgáltatások számára.

A helyreállítás gyakorlati lépései közé tartozik az adatok rendszeres mentése és offsite vagy felhőalapú replikáció, a szükséges erőforrások és források előkészítése, illetve a fizikai létesítmények, energiaellátás és védett környezet gyors visszaállítása. Testelés és felülvizsgálat során table-top gyakorlatokat, drill-eket és teljes körű gyakorlati próbákat végeznek, hogy a terv hatékonysága bizonyított legyen.

Iparági szabványok és keretrendszerek közé tartozik az ISO 22301 az üzletmenet-folytonosság kezelésére, a NFPA 1600 válságkezelési és üzletmenet-folytonossági elveire épülő keret, valamint az ISO/IEC 27031 útmutatások az IT-készenlétre és helyreállításra.