jogalkalmazásában

A jogalkalmazásában a jogszabályok konkrét tényállásokra történő alkalmazását értjük. Ez a jogrendszer alapvető funkciója: a jogszabályok ne csak szövegek legyenek, hanem gyakorlati eszközök, amelyek a társadalmi viszonyokat szabályozzák és védik az érintettek jogait. A jogalkalmazás résztvevői közé tartoznak a bíróságok, az ügyészség, a rendőrség és a közigazgatási hatóságok; bizonyos területeken közjegyzők és más hatóságok is jogkövetkezményeket állapítanak meg.

Az alkalmazás folyamata általában a tényállás feltárásával kezdődik, ezt követi a releváns jogszabályok kiválasztása és értelmezése, végül a jogszabályok alkalmazása az adott ügyre. A bíróságok feladata a tények és a jogszabályok összhangjának megállapítása és döntésük indokolása; az ügyészség a terhelt oldal érdekében a vád képviseletét látja el; a közigazgatási hatóságok pedig szabályozott jogsértés esetén hatáskörük szerint járnak el.

Az értelmezés során a jogalkalmazók több eszközt használnak: szövegértelmezés (szó szerinti értelmezés), célalapú értelmezés és a jogrendszer egységének figyelembevétele; a törvényhozó szándékának felderítése; a bírói gyakorlat és az alapelvek (például jogbiztonság, egyenlő bánásmód, arányosság) figyelembevétele.

Az uniós jog és az Alaptörvény hatása szintén központi: az Európai Unió jogának elsőbbsége és közvetlen hatálya érvényesül a nemzeti jogban, és a jogalkalmazásnak összhangban kell lennie az európai és a nemzeti norma között. A jogorvoslati lehetőségek és az alkotmányos kontroll szintén meghatározó elemei a jogalkalmazás gyakorlatának.