jelentésmeghatározás

Jelentésmeghatározás a nyelvészet és a lexikográfia területén az adott szó vagy kifejezés jelentésének azonosítását és leírását jelenti. Célja, hogy a szó szemantikai értelem(eke)t és azok kapcsolatrendszerét pontosan feltárja, ezáltal világosabb legyen a használat és az értelmezés. A folyamat során figyelembe veszik a nyelvi egységek közti közös és eltérő jelentéseket, a kontextus hatását és a szó többes értelmének (polysemy) kezelését.

A jelentésmeghatározás alapvető fogalmi kérdése a jelentés (sense) és a referencia közti különbség, a kontextus szerepe, illetve a polysema és az áthúzódó értelemváltozások kezelése. A szemantikai rendszerben gyakran elkülönítik a formális elméleteket (például truth-conditional vagy szemantikai reprezentációk) és a lexikográfiai leírásokat, amelyek használatközpontú definíciókat, példamondatokat és kapcsolódó kifejezéseket tartalmaznak.

Módszerek és források közé tartozik a lexikográfiai leírások készítése, a korpusz-alapú elemzés, szemantikai hálózatok és ontológiák használata, valamint a distributional szemantika és más formális megközelítések. A disambiguáció folyamata központi gyakorlata: a kontextusból meghatározni, melyik értelem érvényes az adott szövegben.

Alkalmazások közé tartozik szótárak készítése és frissítése, természetes nyelvfeldolgozás (NLP), gépi fordítás, információ-visszakeresés és tudás-alapú rendszerek fejlesztése. Kihívások között vannak a poliszémia, metaforikus és idiomatikus jelentések, a kontextus- és kulturális különbségek, valamint a nyelv időbeli szemantikai változása. Például a kulcs szó jelentése lehet egyrészt a zár megnyitásához használt eszköz, másrészt fontos megoldást vagy fogalmat jelölő kifejezés.