javítóintézetek

Javítóintézetek olyan állami intézmények Magyarországon, amelyeket fiatalkorú büntetőjogi felelősségre vont személyek elhelyezésére és nevelésére hoztak létre. A cél a büntetés végrehajtása mellett a fiatalok rehabilitációja és társadalmi reintegrációjának elősegítése. Általában 12 és 18 év közötti fiatalokra alkalmazzák a különleges eljárások keretében, előfordulhat azonban, hogy a jogi helyzet függvényében fiatal felnőtt korosztály számára is biztosítanak intézményi nevelést.

Az intézményrendszer a gyermekvédelmi és igazságszolgáltatási rendszer része, és elhelyezést a fiatalkorúak bírósága vagy ahhoz kapcsolódó eljáró szervek rendelhetnek el. A bent töltött idő alatt a nevelés, oktatás és rehabilitáció a központi elemek. A hosszabb idejű elhelyezés lehetőséget ad a személyre szabott beavatkozásokra, amely magában foglalja a pedagógiai munkát, a szakképzést, a mentális egészség támogatását és a szociális szolgáltatásokat. Szoros együttműködés valósul meg a családokkal és a közösségi szolgáltatásokkal a visszailleszkedés megkönnyítése érdekében.

A programok általában magukban foglalják az iskolai oktatást, a szakképzést, egyéni és csoportos terápiás beavatkozásokat, foglalkozásokat a mindennapi készségek fejlesztésére és a szabadidős tevékenységeket. A gyakorlatban törekednek a fiatalok életvezetési és munkaerő-piaci készségeinek erősítésére, a társadalmi felelősségvállalás és a jogkövető magatartás megalapozására.

Történetileg a rendszer a 20. század folyamán alakult át, a nevelőintézetekből korszerűbb, rehabilitáció-központú javítóintézetekké. Az utóbbi évtizedekben folyamatos reformok zajlanak a kiszolgáltatottság, finanszírozás és munkaerő-ellátás javítására, és törekednek a közösségi intézkedések és alternatív büntetési formák erősítésére. Kritikus hangok szerint továbbra is fennállnak túlzsúfoltság és forráshiány okozta problémák, és szükség van a szolgáltatások egyenlő minőségére.