izomerizáció

Az izomerizáció olyan kémiai átalakulás, amely során egyazon molekula molekulaképlete változtatás nélkül több izomer formáját veheti fel. Az izomerok különbözhetnek egymás elrendezésében vagy konfigurációjában, így ugyanaz a képlet több különböző szerkezeti állapothoz vezethet. Két fő csoportot szokás megkülönböztetni: geometriiai (cis–trans, E/Z) izomerizáció, amely a kötés körüli geometriai elrendezés megváltozását jelenti; és optikai izomerizáció, amely a molekulában található chiral központ konfigurációjának megváltozásával vagy konformációs megváltozásával járhat.

A folyamatokra jellemző, hogy energiaszükséglethez kötöttek, és különböző mechanizmusokkal valósulhatnak meg. Fotokémiai izomerizáció fény hatására történik, például egy kötés átrendeződése a foton energiájára. Termikus izomerizáció hő hatására vagy hő által kiváltott átalakulásként megy végbe. Katalitikus izomerizáció pedig adott katalizátor jelenlétében zajlik.

Jellemző példák közé tartozik a retinal cis–trans izomerizációja a látásban, amely a fényes hatásra váltó módosulás révén indítja be a vizuális jelátvitelt. Az azo-fenylvegyületek fotóizomerizációja is jól ismert például foton energiával szabályozható konformációk létrehozására. Geometriai izomerizáció gyakran alkalmazott a polimerek és szerves elektronos rendszerek fényre reagáló tulajdonságainak megváltoztatásában.

Kiemelt felhasználási területek közé tartozik a fotoreaktív anyagok és polimerek tervezése, fényérzékeny fóliák, optikai eszközök és bizonyos gyógyszerészeti kötések dinamikus szabályozása.