interferenciaérzékenység

Interferenciaérzékenység az elektronikus rendszerek és eszközök azon jellemzője, amely megmutatja, milyen mértékben reagálnak a külső zavaró jelekre vagy interferenciára. Az ilyen érzékenység negatív hatást gyakorolhat a működésre, a jelpontosságra és a megbízhatóságra, különösen zajos környezetben vagy igényes alkalmazásokban. Ezzel szemben a megfelelő immunitás vagy rezisztencia azt jelenti, hogy a készülék ellenáll a zavaró tényezőknek, és megtartja a tervezett teljesítményt.

A témát leggyakrabban az EMC (elektromágneses összeférhetőség) kontextusában tárgyalják. A zajt és zavaró hatásokat többféle forrásból származhatnak: vezeték nélküli sugárzás, vezetékes zavarok, átmeneti jelenségek és villamos hálózati zaj. Az interferenciaérzékenységet különböző környezeti és időbeli tesztekkel értékelik, például radiált és vezetékes immunitási tesztekkel, rövid, szabályozott zavarok mellett megfigyelve a készülék működését.

A mérési eredmények alapján javasolt eszköz- és rendszer-szintű megoldások léteznek: megfelelő pajzsolás és árnyékolás, zajszűrés a tápforrásokban, és olyan tervezési elvek alkalmazása, amelyek minimalizálják a zavaró jelek hatását. Cél, hogy a termék megfeleljen a vonatkozó szabványoknak és továbbra is megbízható legyen különböző környezetekben.