illesztésekor

illesztésekor is a magyar nyelvű kifejezések közé tartozik, amely a beállítás vagy összeszerelés idejét jelöli. A szó a illesztés főnévi alakjából származik, amely az illesztés cselekvését, az összeillesztés aktusát jelöli, ehhez kapcsolódik a -e melléknév és a -kor időhatározó végződés, így alakul ki a kifejezés: illesztésekor. Az így képzett forma konkrét pillanatot ad meg, amikor az összeillesztés történik, vagy amikor az adott cselekvés éppen végbemenik egy folyamatban.

Etymológia és grammatikai szerkezet szempontjából az illesztésekor a műszaki vagy gyártási szövegekben gyakran a konkrét, példányhoz kötött eseményt adja át: az adott alkatrész illesztésének idejére vonatkozó megállapítások, utasítások vagy ellenőrzések helye jelölhető vele. Mivel a -kor időhatározó jelző, a mondatban általában egy főbb állítással összekapcsolva jelenik meg, például: Az illesztésekor figyelembe kell venni a felületi érdességet.

Használata főként műszaki szövegekben, gyártási és szerelési instrukciókban fordul elő, ahol lépésről lépésre meghatározzák az összeillesztés menetét. A mindennapi beszédben ritkább lehet, de jól érthető és pontos alternatívája az illesztéskor vagy összeillesztés közben kifejezéseknek.

Példamondatok:

- Az illesztésekor meg kell győződni arról, hogy a két alkatrész felületei egymáshoz igazodnak.

- Az illesztésekor a hézagokat és a ráhúzási nyomást ellenőrizni kell.