identitások

Identitások (a identitás többes száma) azok a jellemzők és csoporttagságok, amelyek alapján egy személy self-érzése és társadalmi helyzete megfogalmazódik. Ide tartoznak a személyes identitások, mint az önazonosság, értékrend és meggyőződések, valamint a társadalmi identitások, például nemzetiség, etnikum, vallás, nemi identitás vagy foglalkozás. Ezek a jegyek dinamikusak és kontextusfüggők; idővel és különböző környezetben módosulhatnak.

Az identitások kialakulása a szocializáció, a kultúra és a korábbi tapasztalatok hatására történik. A személyes és a társadalmi identitások egymást formálják, és az egyén több csoporthoz való tartozása gyakran lehetővé teszi a teljesebb önazonosságot, ugyanakkor feszültségekhez és identitás-kereszteződésekhez is vezethet.

A társadalomtudományi megközelítések közé tartozik a társadalmi identitás elmélete (Tajfel és Turner), amely szerint a csoporttagságok meghatározzák az in-group–out-group viszonyt, és hogyan alakulnak az önkép normái. Erikson identitás-építésének és életszakasz-elmélete is kulcsfontosságú. A posztstrukturalista és performativista nézetek pedig úgy gondolják, hogy az identitások nem fix kategóriák, hanem a beszéd és a gyakorlati tevékenységek eredményei.

A digitális korban az identitások online formában is megjelennek: felhasználói nevek, avatarok és online személyiségek. Az identitáspolitika és az elismerés kérdései különösen a kisebbségi közösségek jogait, autonómiáját és kulturális sokszínűségét érintik.

Egyes kritikák rámutatnak, hogy az identitások folytonosan átalakulóak, és nem mindig lehet őket egyszer és mindenkorra definiálni; az essentialista megközelítések pedig hibásak lehetnek. A kutatások gyakran alkalmaznak interszekcionális kereteket a kultúrákhoz és társadalmi helyzetekhez igazodva.