hozzállás

Hozzáállás az egyén célponttal szembeni előzetesen kialakított értékelése; lehet pozitív, negatív vagy ambivalens. A kifejezés etimológiája a hozzá- és állás szavakból eredeztethető, és a pszichológiában, a szociológiában egyaránt használt fogalom.

A legtöbb elmélet három komponenset különít el: kognitív, affektív és magatartási. A kognitív elemek a tárggyal kapcsolatos meggyőződések és tudás, az affektív elemek az érzelmi reakciók, a magatartási elemek pedig a várható vagy tényleges viselkedésirány. Ezek a komponensek kölcsönhatásban formálják az álláspontot.

Az attitűdök formálódása zajlik a tanulás és a társadalmi tapasztalatok során, de szerep jut a személyes értékeknek, a kulturális normáknak és a közvetített információknak is. A változásuk gyakran megfontolt gondolkodást, új információk befogadását vagy kognitív disszonancia csökkentését igényli.

Mérésük gyakran önbevalláson alapuló skálákkal történik, például Likert-skálával vagy szemantikus differenciál-skálával. Bizonyos torzítások, például a társas kívánatosság hatása torzíthatják az eredményeket. Az attitűdök viselkedésre gyakorolt hatása nem mindig egyértelmű: kontextustól függően lehet közepesen erős vagy gyenge.

Az elméleti keretek közül kiemelkedik az Ajzen-féle Theory of Planned Behavior, amely szerint az attitűd, a szubjektív norma és a percipált kontroll meghatározza a szándékot, és e szándék a viselkedést befolyásolja. Ennek köszönhetően az attitűdök humán és szervezeti döntésekben is központi szerepet játszanak.