hormonokkal

Hormonok olyan kémiai hírvivők, amelyeket endokrin mirigyek termelnek és a véráramba kerülve érik el célsejtjeiket. A hormonok hatásait a célsejtek speciális receptorai közvetítik, így a sejt működése, anyagcseréje vagy génexpressziója módosul. A hatás lehet gyors vagy lassú, átmeneti vagy hosszú távú, és gyakran több szervet érint.

Kategóriáik szerint három fő csoportot különböztetünk meg: peptide- és fehérjehormonok (például inzulin, növekedési hormon), szteroid hormonok (például kortizol, ösztrogén, tesztoszteron) és monoamin hormonok (például adrenalin, tiroxin). A mirigyek komplex hálózatát alkotják, ezért egymás hatását gyakran kölcsönösen befolyásolják.

Működésük alapja a receptoros jelátvitel. Membrán receptorokkal működő hormonok átvivő útjai közé tartozik a G-fehérje-szignalizáció, a cAMP és az IP3/DAG útvonal, illetve különböző ioncsatornák módosítása. Intracelluláris, szteroid és tirozinból származó hormonok pedig gyakran közvetlenül a sejtben lévő receptorokon keresztül hatnak, így hatásuk hosszabb távú genetikai változásokat is eredményezhet.

Szabályozás és homeosztázis szempontjából a hipotalamusz és az agyalapi mirigy központi szerepet játszik; a negatív visszacsatolás biztosítja a hormonok szintjének stabilitását. Klinikai relevanciája kiemelkedő: hormonális rendellenességek, hormonpótló terápia és hormonális kölcsönhatások széles körű kezelési lehetőségeket kínálnak. Jelenleg a receptorok és jelátviteli útvonalak részletesebb megértése segíti személyre szabott terápiák fejlesztését.