histopathológia

Histopatológia, vagy hisztopatológia, a patológia ága, amely a szövetek mikroszkopikus vizsgálatára összpontosít annak érdekében, hogy feltárja a betegségek szövettani jellegét, kialakulását és prognózisát. Ennek eredményeivel klinikai döntéseket befolyásoló szerepe kiemelkedő.

A vizsgálathoz általában szövetmintát vesznek biopsziával vagy sebészeti úton. A mintát formalinban fixálják, majd paraffinba ágyazzák, és vékony metszetekre (általában 3–5 mikrométerre) vágják. A rutinszerű festéshez hematoxilin-eosin (H&E) alkalmazható, amely morfológiai információt szolgáltat a sejtmagokról, a citoplazmáról és a szövetek szerkezetéről. Speciális festékek és immunhisztokémiai reakciók segítik felismerni adott sejttípusokat, fehérjéket és molekuláris jellemzőket. Gyors diagnózishoz intraoperatív döntésekhez fagyasztott metszeteket is használnak.

A histopatológiai vizsgálat magában foglalhat immunhisztokémiai markereket, in situ hibridizációs eljárásokat és molekuláris patológiát (például PCR vagy next-generation szekvenálás), amelyek megerősítik a diagnózist, segítik az osztályozást és befolyásolják a terápia kiválasztását.

A módszer alapja a morfológiai értelmezés, de a diagnózist gyakran klinikai adatokkal, radiológiai képalkotással és laboratóriumi eredményekkel együtt értelmezik. Fontos a preanalitikai körülmények és az artefaktumok felismerése, a mintavétel minősége, valamint a patológus szakértelme. A histopatológia központi szerepet játszik a tumorok osztályozásában, a gyulladásos és fertőző folyamatok leírásában, valamint a beteg prognózisának becslésében.