hidrokarbonok

Hidrokarbonok olyan szerves vegyületek, amelyek kizárólag szén- és hidrogén-atomból állnak. Az egyetlen elemeket tartalmazó vegyületek közé tartoznak a telített és telítetlen csoportok, legtöbbször egyszerű, apoláris kapcsolatokkal. Származási forrásaik a földkéregben található fosszilis tüzelőanyagok és a növényi/élőanyagok bomlásának végső termékei között találhatók.

Az hidrokarbonok három fő csoportba sorolhatók: alkánok (telítettek), alkének és alkinek (megtört kettős és hármas kötések, telítetlenek), valamint aromás hidrokarbonok, melyek gyűrűs szerkezetekből állnak. Általános képletek: alkánok CnH2n+2, alkének CnH2n, alkinek CnH2n-2. Aromás vegyületek közé tartozik például a benzéngyűrű, amely gyakran CnHn-2 összetételű a gyűrűk és oldalláncok alapján. Az aromások közé tartoznak a fenolok, naphthalenek és más gyűrűs rendszerek is.

Előfordulás és feldolgozás: a hidrokarbonok a földgázban és a kőolajban találhatók, nagy részük finomítás útján nyerhető ki. A frakcionált desztilláció és a különböző krakkoló/reakciós eljárások révén különféle szénláncú és szerkezetű vegyületeket nyernek ki, majd ezek általában ipari alapanyagnak vagy tüzelőanyagnak szolgálnak.

Felhasználásuk széles körű: tüzelőanyagok (benzin, gázolaj, gáz), oldószerek és nyersanyagok műanyagok, műtrágyák és számos vegyipari termék előállításához. Környezetre és egészségre gyakorolt hatásuk jelentős: az égés CO2-t és más szennyezőket bocsát ki, ami hozzájárul a légszennyezés és az üvegházhatás fokozódásához. Gyúlékonyak és robbanásveszélyesek lehetnek; tárolásuk és szállításuk szigorú biztonsági előírásokat igényel.