hibalehetség

Hibalehetség olyan fogalom, amely a folyamatok, rendszerek vagy tevékenységek során abban rejlik, hogy hiba keletkezhet. A kifejezés a hibák vagy meghibásodások előfordulásának valószínűségére utal, és fontos eleme a minőségbiztosítás, a megbízhatósági mérnökség és a biztonságtechnikák gyakorlati megközelítésének. A hibalehetség meghatározza azokat a körülményeket, amelyek között a helytelen eredmény vagy a szolgáltatás hibás teljesítése előfordulhat.

A hibalehetség forrásai között gyakran találhatók emberi tényezők (fáradtság, figyelemcsökkenés, képzettség hiánya), tervezési hiányosságok, folyamatkomplexitás, gyenge vizuális jelzések vagy utasítások, környezeti tényezők, illetve szoftveres vagy hardveres problémák. A hibalehetség lehet rejtett (latens) és aktív, továbbá előfordulhat tervezett vagy véletlenszerű formában is.

A hibalehetség értékelésére és kezelésére számos módszert alkalmaznak, például a hibamódus- és hatáselemzést (FMEA), a hibafeltáró elemzést, vagy a hibatérkép- és eseménylánc-elemzéseket. Ezek célja a kockázat azonosítása, a súlyosság észlelése, valamint a megelőző intézkedések priorizálása.

A hibalehetség csökkentése érdekében gyakran alkalmaznak hibamentesítő vagy hibamentesítést segítő intézkedéseket: tervezés egyszerűsítése, standardizálás, automatizálás, redundancia, munkatársi képzés, ellenőrző listák és folyamatbiztosítás (például pokayoke elv). Ezen gyakorlatok hozzájárulnak a megbízhatóság növeléséhez és a biztonságosabb működéshez. Hibalehetség típusaiként gyakran említik az emberi hibákból adódó kockázatokat és a rendszerszintű gyengeségeket.