hengerboltozat

A hengerboltozat, vagy hengeres boltozat, olyan boltozat, amelyet egymás után elhelyezett ívek alkotnak, és keresztmetszete általában félköríves vagy hengeres. Ennek kinyúló, folyamatos görbülete hosszabb belső tereket fed le, miközben a teher nagy részét a falakra adja át.

Konstrukció és anyagok: Hengerboltozatot hagyományosan kőből vagy téglából építettek, kötőanyaggal összetartva. A boltozat hosszában terhelést oszt szét, és minden keresztmetszeten íveket tartalmaz, amelyeket megfelelően méretezik a stabilitáshoz. A hosszabb terek fedésére ez az egyszerű megoldás gyorsan kivitelezhető volt, és a felhasznált anyagok vastagsága is meghatározza a teherátvitelt.

Történeti áttekintés: Az ókori Róma építészetében elterjedt, majd a középkorban és a reneszánsz idején is gyakran alkalmazták hosszú templomok, bazilikák és középületek felett. Masszív szerkezetet ad, amely viszonylag egyszerűen, gyorsan felépíthető volt, ám a falak vastagságát és a támaszok szükségességét növeli a hosszú, egyenes boltozat sebessége és terhelése.

Előnyök és korlátok: Előnye a gazdaságos és masszív lefedés, a jó tehereloszlás és a szerkezet egyszerűsége. Korlátot jelenthet, hogy vastag falakat és gyakran támasztó elemeket igényel a nagy hosszúságú terek esetén, és a térhatárok módosításához gyakran korlátozottan alakítható.

Modern használat: A 19–21. században és a jelenkorban hengerboltozatot vasbetonból vagy más korszerű anyagokból is készítenek, így hosszabb, tágas belső terek felett is hatékonyan alkalmazható, kevesebb oszlop mellett.