keresztmetszeten

Keresztmetszetnek nevezik azt a kétdimenziós alakot, amely akkor jön létre, amikor egy szilárd testet síkkal metszenek. A keresztmetszet a test és a metszeni kívánt sík metszete, és gyakran megmutatja a belső szerkezetet, amely a külső nézetből nem látható. Geometriában a keresztmetszetek segítségével vizsgálhatók a testek alakjai és térfogatai, például annak megértésére szolgálnak, hogyan változik a belső elrendeződés különböző vágások mellett.

Különböző területeken más és más értelemben használják a kifejezést. Az orvostudományban a CT és az MRI által készített sorozat-szerű keresztmetszetek segítenek diagnózis felállításában, míg a patológia histológiai vizsgálataihoz vékony keresztmetszeteket készítenek a szövetekről. Geológiában és archeológiában a keresztmetszetek a föld alatti rétegek viszonyait, vagy a szintvonalak alakulását szemléltetik. Műszaki területen a keresztmetszetek leírják például egy gerenda vagy cső profilját, és alapot adnak a tervezéshez vagy feszültség-elemzéshez.

A keresztmetszetek orientációja eltérő lehet: vízszintes, függőleges vagy nyílirányú (például koronális vagy nyílirányú metszetek). Bizonyos testek esetében a síkok metszésének típusa változtatja meg a kapott alakzatot: például egy jobb körkörös henger keresztmetszete lehet kör, ellipszis vagy téglalap attól függően, hogy a sík merőleges, ferde vagy párhuzamos a tengellyel.

Az etimológiája a kereszt és a mets­zet szavak összetételéből ered. Az "keresztmetszeten" szó a helyhatározói esetben használatos, és azt fejezi ki, hogy mi látható vagy vizsgálandó éppen a keresztmetszeten.