határozószói

Határozószók (határozószói szavak) a magyar nyelv olyan szófajai, amelyek a mondatban a cselekvés vagy állapot körülményeit határozzák meg, így adnak információt az időről, helyről, módról, okról vagy mértékről. Ezek általában önálló szavak, de előfordulhatnak összetett kifejezések is, és többségükben nem ragozódnak, vagyis a toldalékokkal nem változnak.

A határozószók főbb típusai közé sorolhatóak:

- időhatározók, melyek a cselekvés idejét vagy időtartamát adják meg (például most, ma, az elmúlt percekben, röviden); válaszolnak a kérdésre mikor/meddig? Kiemelkedő példák: most, rögtön, soha.

- helyhatározók, melyek a helyet vagy irányt jelölik (például itt, ott, ide, haza); válaszolnak a kérdésre hol/hová/ honnan?

- módhatározók, melyek a cselekvés módját adják meg (például gyorsan, lassan, hangosan, óvatosan); válaszolnak a kérdésre hogyan?

- fokhatározók vagy mértékhatározók, melyek a cselekvés mértékét vagy fokát fejezik ki (például nagyon, eléggé, túlságosan); válaszolnak a kérdésre mennyire/milyen mértékben?

- gyakoriságra utaló határozószók, melyek a megismétlődés gyakoriságát jelölik (például gyakran, ritkán, általában); válaszolnak a kérdésre hányszor?

Nagyobb nyelvi rugalmasság jellemzi használatukat: a határozószók gyakran az ige körüli mondatrész módosítói, de előfordulhatnak mondat elején vagy középen is, és jelentésük finomhangolja a mondatot. Sok esetben a határozószók egyszerű egyedi szavak, máskor összetett kifejezések formájában jelennek meg, például egy-két szókapcsolattal vagy mondatrész-összetétellel.

A határozószók szerepe alapvető a jelentés pontosításában és a mondat összhangjában, ezért fontos a helyes kiválasztásuk és helyzetük felismerése a magyar nyelvben.