határozatképességet

Határozatképesség olyan állapot vagy feltétel, amely mellett egy testület jogszerűen hozhat határozatokat. Magyar jogi és szervezeti nyelvben ezt a fogalmat a testületek jelenlétéhez és/vagy képviselethez kötik: a határozatok érvényességéhez szükséges minimum a tagok jelenléte, illetve a meghatalmazottak részvétele. A pontos küszöböt általában a szervezet alapszabálya vagy a vonatkozó törvény írja elő.

Gyakorlati területek közé tartoznak a részvénytársaságok és egyéb vállalatok közgyűlései, a nonprofit szervezetek (egyesületek, alapítványok) közgyűlései, valamint a helyi önkormányzatok és állami testületek ülő-testületei. Számos szervezet a határozatképességet úgy határozza meg, hogy a jelenlévő tagok vagy jogszerűen képviselt tagok aránya eléri a meghatározott küszöböt; a meghatalmazott jelenlétét és a szavazati jog jogosultságát gyakran elfogadják, az alapszabályban meghatározottak szerint.

Ha a határozatképesség hiányzik, az ülés nem hozhat jogszerű határozatot. Ilyenkor az ülés elmaradhat, a napirendi pontokat elnapolhatják, vagy új ülést hívhatnak össze. Bizonyos helyzetekben a jogszabály vagy a szabályzat rendelkezhet arról, hogy az ismételt összehívás mikor és hogyan vezethet végső döntéshez.

A határozatképesség és a szavazati többség fogalma külön műfajt képez: a határozatképesség a megfelelőségi küszöböt jelenti, míg a szavazati többség azt, hogy a megjelent vagy képviselt szavazók közül hány igen szavazat szükséges a döntéshez.