hangmagasságúnak

A hangmagasságának kifejezés a hangmagasság birtokos alakja a magyar nyelvben, amelyet olyan mondatokban használunk, amelyekben megnevezzük, hogy valaminek vagy valakinek milyen a hangmagassága. A hangmagasság maga az a tulajdonság, amely alapján a hangokat magasabb vagy alacsonyabb hangként érzékeljük. A hangmagasság percepcióját elsősorban a hanghullám fundamentális frekvenciája határozza meg: minél nagyobb ez a frekvencia, annál magasabbnak halljuk a hangot. A perceptuális élményt a hang spektruma, a timbre és a harmonikus tartomány is befolyásolja.

A hangmagasság fizikailag Hz-ben mérhető, hiszen a frekvencia közvetlen arányban áll a rezgésszámokkal. A hallás azonban nemlineáris: a perceptuális különbségek nem minden frekvencián egyenlőek. Ennek megfelelően a kellemes és pontos méréshez gyakran pszichofizikai skálákat használnak, például a mel vagy a Bark skálát, amelyek a hallás alapszintjén adják vissza a hangmagasság-beli különbségeket. A zenei kontextusban az oktáv fogalma kulcsfontosságú: kétszeres frekvencia ugyanazt a hangot egy magasabb oktávon adja, és a féle hangközök (például fél- vagy egésztonok) ennek a skálának a részei.

A hangmagasság fontos szerepet játszik a zenében, a beszéd szövegértésében és a beszéd intonációjában is. Tonális nyelvekben a hangmagasság változásai lexikai jelentést is hordozhatnak. A hangmagasságának beállítása és módosítása (például hangolás, pitch-shiftelés) alapvető eszköz az audiófeldolgozásban és a zeneszerzésben.