hajtásláncban

Hajtásláncban a meghajtás egyik gyakori megoldása a lánc és a lánckerékek összekapcsolt rendszere. A hajtó oldalról érkező nyomaték a lánc fogai és a láncszemek kapcsolata révén jut el a hajtott oldalra. A rendszer alapvető elemei a lánc, a lánckerékek, a feszítő- és vezetőelemek, valamint az ehhez szükséges csapágyak és csuklók. A lánc lehet görgős (roller) vagy csapos, és a fogaskerékek fogainak száma meghatározza az áttételt és a hajtott oldal forgómozgását.

Különböző alkalmazási területeken különböző típusú hajtásláncokat találunk. Kerékpárokon és motorkerékeken a lánc-lánckerék rendszer adja az erőátvitelt a pedál vagy motor és a kerék között; ipari használatban gyakori a gördülőlánc, például szállítószalagokon; motoroknál pedig időzítő láncokat találunk a szelepek vezérlésében. A hajtáslánc előnyei közé tartozik a megbízható erőátvitel, a viszonylag egyszerű konstrukció és a széles áttételi választék, míg hátránya a lánc kopása, a szennyeződés okozta kopás, a kenés és a feszítés igénye, valamint a zajos működés.

Karbantartás: rendszeres kenés, feszítés és állapotellenőrzés, tisztítás. Kopás jele lehet a láncnyúlás és a lánckerék fogainak kopása. A megfelelő kenés és feszítés növeli az élettartamot és csökkenti a meghibásodás kockázatát.