földrengéselrejelésben

A földrengés-előrejelzésben a földrengések bekövetkezésének valószínűségét és térbeli‑időbeli eloszlását becslik a rendelkezésre álló megfigyelési adatok alapján. A megközelítés két fő területre osztható: hosszú távú előrejelzés (évek vagy évtizedekre), amely a területi kockázatot adja meg, és rövid távú, időablakos becslések (napok–hetek), amelyek a bekövetkezés valószínűségét próbálják megbecsülni, de megbízhatóságuk jelenleg korlátozott.

Az adatok közé tartoznak a szeizmikus hálózatok mérési adatai, geodetikai mérések (GPS, InSAR), valamint a földrészek és más közvetítő jelzések. A módszerek között szerepelnek statisztikai és időfüggő valószínűségi modellek, fizikai modellek a feszültségfelhalmozódás és törésfolyamatok leírására, mintázatfelismerés és gépi tanulás is.

Jelenleg nincs általánosan elfogadott megbízható rövid távú előrejelzés. A hosszú távú kockázatbecslés és a földrengésveszély-térképek fontos eszközök a tervezéshez, de a bizonytalanság nagy, és hamis pozitív vagy hamis negatív előrejelzések előfordulhatnak.

Az etikai és kommunikációs kérdések kiemelt jelentőségűek: a közérthető, felelős közlés segíti a felkészülést anélkül, hogy pánikot okozna. Földrengés-figyelmeztető rendszerek (EEWS) gyors jelzést adhatnak a P-hullámok érkezése előtt, néhány másodperctől percekig, lehetővé téve automatikus biztonsági intézkedéseket.